27.fejezet

Másnap reggel, már reggel 6-kor fent voltam és gyorsan összekészülődtem. Felkeltettem 7 fele Zoe-t.
 - Gyorsan szedd össze magad!
 - Miért, mi történt?
 - Csak csináld amit mondtam!
 - Oooookkkééé. Ha te mondod.
 - Na gyerünk.
Gyorsan átöltözött, bekötöttem a szemét és beültettem a kocsiba.
 - Hova megyünk?
 - Majd meglátod. - bekapcsoltam a rádiót, hogy ne legyen akkora a csend.Mikor megérkeztünk segítettem kiszállni neki a kocsiból.
 - Levehetem?
 - Mindjárt, csak még egy kicsit megyünk.
Mikor odaértünk, a kezébe tettem a meglepetést és levettem a kendőt a szeméről.
 - Úristeeeen. Ez komoly?
 - Nem tetszik?
 - Imádom. Úristen de aranyos vagy. Hát ő?
 - Nem akartam, hogy szomorú legyél és gondoltam megleplek egy kicsit. Még régebben említetted, hogy imádod a majmokat és így ma elhoztalak ide ahol vele lehetsz meg majd egy kicsit nagyobbal is.
 - Annyira aranyos vagy. Köszönöm szépen. -és adtam egy puszit a homlokára.A kis selyemmajommal elvolt legalább 2 órát, aztán nem akarta letenni, de még átakartam vinni egy másik majomhoz, akihez még jobban ragaszkodott.
 - Egyem meg. Neki mi a neve?
 - Charlie. -mondta a gondozója
 - Annyira aranyos. Holnap vissza jöhetek hozzá?
 - Látom nagyon megszerettétek egymást. Persze. ha Charlie nem bánja akkor nagyon szívesen várunk. Reggel 8-tól este 8-ig vagyunk nyitva.
 - Rendben. Akkor találkozunk holnap. Viszlát. Szia Charlie.

*Zoe*

- Köszönöm.
- Látod?! Így sokkal szebb vagy ha mosolyogsz. - Biztattam és kaptam egy puszit.
- Igyekszem.
- Rendben. Holnap vissza jöjjek veled?
- Nem bánnád ha egyedül jönnék?
- Nem dehogyis, de ragaszkodom hozzá, hogy elhozzalak és majd ha végeztél haza is vigyelek.
- Rendben, megegyeztünk.
Mikor visszaértünk a Lilla azonnal elcipelt, hogy beszéljünk.
 - Mi a baj?
 - Semmi.
 - Nekem nem tudsz hazudni Zoe Smith.
 - Látod ezt a nyakláncot?
 - Mivel ide tartod az orrom elé és nem vagyok vak, ezért igen. Mivan vele?
 - Ez anyáé volt. Nekem csináltatta és a 18. szülinapomon akarta odaadni addig ő viselte.
 - És?!
 - A balesetben 3-an haltak meg. Anya a 7. hónapban volt.
 - Lett volna egy kis tesód?
 - Igen, egy fiú. Noah lett volna a neve. Ezért van a nyaklánc elején egy n betű és ha kinyitod ott van anya és apa fényképe.
 - Annyira sajnálom. Nem tudtam.
 - És tegnap eléggé ki voltam bukva, csak sírtam és nem bírta tovább nézni a Laci ezért ma elvitt egy állatkertbe ahol együtt lehettem a kedvenc állatommal. Nagyjából valóra váltotta az álmomat.
 - Találkoztál egy majommal??
 - Kettővel. Egy törpe selyemmajommal és egy rendessel, akinek Charlie a neve. Holnap megyek hozzájuk vissza. Itt vannak a képek, nézegesd meg őket, addig felveszem a bikinim és kimegyek a többiekhez a medencébe.
 - Majd megnézem később. Most menjünk ki együtt.
 - Oké.
Egész nap a medencében buliztunk, ráadásul a zene is jó volt.Még van két hetünk és fogalmam nincs, hogy annyi idő alatt mit csináljunk. Semmi ötletem, de együtt biztosan kitalálunk valamit. Lehet elviszem őket a Harry Potter múzeumban, úgy is látta már mindenki vagy 30x a filmet. Az is lesz. Ma beszélek a múzeumosokkal, hogy holnap utánra péntekre kéne pár jegy.
Nagyon gyorsan péntek lett. Reggel mindenki felkelt időbe, reggelizett. Mi a Lacival, már előbb fent voltunk. Míg fürödtem ő addig mosakodott. Mikor kiléptem a zuhanyzóból, ő bement és magával rántott.
 - Hékás, én már fürödtem.
 - Nem baj. Most fürdesz még egyszer.-mondta és már szappanozta is a szivacsot, és mosta vele a hátam. Harminc perc alatt sikerült kikerülnöm a zuhanyzóból, de sajnos csak egyedül jöttem ki. Kimentem a szobába, átöltöztem és kopogtak.
- Ki az? -és már nyitottam is az ajtót.
- Szia Lilla. Baj van?
- Nem csak, azt terveztük, hogy ma elmennénk bulizni. Nektek nincs kedvetek jönni?
- De, persze. Laci megfürdik, kajálunk valamit, nézünk egy filmet aztán menjünk.
- Oké.
- Melyik filmet nézzük meg?
- Szerintem nézzünk egy vígjátékot.
- A kém jó lesz, úgy is idei film?
- Szerintem igen. Lent megvárunk titeket. Addig pattogtatunk kukoricát.
- Okés, én meg rendelek pizzát.
- Oké. -és ahogy kilépett az ajtón, már jött is a Laci és hátulról átölelt.

- Öltözz fel. Nézünk egy filmet, kajálunk utána pedig megyünk egyet bulizni oké?
- Tökéletes. Már úgy is szükségem volt egy kis pörgésre. Melyikbe megyünk?
- Az titok. Csak én tudom.

26. fejezet

*Laci*

Épp léptem be a kapun, amikor egy hatalmas kiáltást hallottam. Zoe. Futottam ahogy csak tudtam. Mikor megláttam épp készült beleugrani a tóba, de ő a tó másik felén volt. Minden erőmmel futottam és sikerült megfognom a karját és magamhoz húznom. A lány reszketett, sírt minden baja volt. El nem tudtam képzelni, hogy mi történhetett, amikor megszólalt.
 - Welcome to my life.
 - Kicsim, mi történt? - kérdeztem,de nem akart válaszolni csak szorosabban  hozzám bújt és csak sírt tovább, így az egyik kezem a háta alá tettem, a másikat a térdhajlatához, felemeltem és bevittem a házba, fel a szobájába. Totál kikészült szegény. Gyorsan odahívtam a nagyszüleit, de ők sem tudtak vele mit kezdeni. Míg elmentek hozni neki gyógyszert, megint megszólalt.
 - Feküdj, ide mellém kérlek. -és már hullottak is a könnyek a szeméből.
Nem válaszoltam rá és nem is kérdeztem tőle semmit csak bebújtam mellé az ágyba, rám hajtotta a fejét és mire vissza értek a mamáék a gyógyszerrel Zoe már aludt. Nagy túlzás, hogy aludt, ugyanis óránként felriadt és kiabált. Próbáltam csitítani, újra elaludt, majd megint forgolódott és kiabált majd felriadt. Egész éjszaka ezt játszottuk. A végén ilyen, hajnali 4 óra fele inkább már bekapcsoltam a tv-t és egész éjjel nem aludtam csak, hogy ha megint felriad én is ébren legyek és tegyek valamit. Az éjszakánk tehát elég kemény volt. Olyan reggel 6 fele eltudtam aludni, utána már nem voltak rémálmai és egészen délután 3-4 óráig fel se keltem. Mikor felébredtem, Zoe még mindig ugyanúgy, ugyanabban a pozícióban feküdt mellettem, mint amikor elaludtam, gondoltam felkeltem, de inkább nem tettem. Én is még elég fáradt voltam elég hamar visszaaludtam. Valamikor este Zoe keltett fel. Olyan volt, mint egy zombie. Semmi ereje nem volt.
 - Kicsim, szent isten, jól vagy?
 - Persze, miért ne lennék?
 - Mi volt tegnap? -ennek hallatán lefagyott a mosoly az arcáról és lehajtotta a fejét.
 - Semmi.
 - Zoe, kérlek.
 - Hagyjuk ezt jó? -emelte fel a hangját és bement a fürdőbe, de elfelejtette bezárni az ajtót. Halkan bementem és gyorsan hátulról megöleltem. Ugrott egy kisebbet, de aztán hagyta. Pár perccel később pedig megfordult, a szemembe nézett, adott egy csókot és sóhajtott egyet, majd a pólója alól elővett egy nyakláncot és a kezembe tette ..
 - Tegnap tudtam meg, hogy amikor volt a baleset, nem ketten haltak meg abban az autóban hanem hárman. A nyakláncon az N betű jelöli a Noah nevet, ha kinyitod akkor pedig ott van az anyukám és az apukám. Anyának két hónap volt hátra, mikor balesetet szenvedtünk. A kisöcsém anyám hasában halt meg azon a napon.
 Igazából nem tudtam és nem is akartam mit mondani rá mert eléggé durva ez így. Persze én megértem, hogy Zoe-t ez sokkolja, hisz kit nem, de azért ami tegnap volt az már durva. Ezért csak megfogtam mutató ujjammal az állát és így kicsit feljebb tudtam hajtani fejét. Mélyen a szemébe néztem majd megcsókoltam a homlokát és szorosan magamhoz öleltem. Elmentünk tusolni, miután én is végeztem a fürdéssel, Zoe már pizsiben volt az ágyban és a nyakában lévő nyakláncot vizsgálta, miközben fülhallgatóval az egyik kedvenc dalát hallgatta, annyira hangosan, hogy még én is hallottam 5 méterrel messzebbről. Bementem mellé az ágyba és csak oda kucorodott és rám hajtotta fejét tovább hallgatva a dalt és még mindig az N betűt nézte a nyaklánc felszínén, majd elaludt. Nagyon sajnáltam. Nem tudtam nézni, hogy ennyire szomorú ezért kitaláltam neki valamit másnapra, gondoltam meglepem egy kicsit. a többiek úgy is azt tervezték, hogy medencéznek egyet, így akkor lelépünk 2 órára.