11.fejezet

Eltelt egy hónap ami alatt semmi különös nem történt, csak suliba jártunk,tanultunk,suli jártunk,tanultunk. Nagyon unalmas volt, de ma péntek van és holnap leszünk 1 hónaposak és még nem tudom, hogy mit adjak neki a közös pólónk mellé, de szerintem bekereteztetem az egyik képünket még mellé és azt adom neki. Időközben nagyon jóba lettem az egyik lánnyal, akit Marc Doráának hívnak, de mindenki csak Dórinak becézi...

 Ő lenne az.

...és vele mentem el megcsináltatni az ajándék 2. felét. Miután mindent elintéztünk elmentünk egy ilyen ajándék bolt féleségbe ahol vettünk csomagoló papírt meg öntapadós szalagfélét amit csak rátettünk a tetejére, hogy azért még is csak kinézzen valahogy (türkiz csomagoló papír és fekete szalag..ez ilyen Zoe designe). Mikor haza értünk becsomagoltuk és eldugtuk majd kiültünk a teraszra és zenéltünk. Ma itt aludt nálunk, hogy holnap itt lehessen amikor átadjuk az ajándékokat. Kíváncsi volt a fejemre, meg leginkább arra, hogy mit kapok. (de arra nem csak ő volt kíváncsi). Egész nap kint ültünk, hülyéskedtünk,énekeltünk jha meg próbáltam tanítgatni kicsit, hogy hogyan kell gitározni, de valami borzalmasan sikerült és csak röhögtünk. Szegény mamáék hurcolthatták ki nekünk egyfolytában az üdítőt,kaját meg mindent ami kellett. Már este 10-re rendesen sajnáltam őket. Már hajnali 1 lehetett amikor mindketten bealudtunk a teraszon. Reggel 10-kor keltettek minket a mamáék. gyorsan megreggeliztünk,letusoltunk,felkaptam valamit én is és Dóri is felvett valami lengébbet és összepakoltunk a teraszon amikor már majdnem 1 óra volt. Kettőre beszéltük meg, hogy ma átjön csak úgy. Azt nem tudja, hogy adni akarok neki valamit. Lehet el is felejtette, hogy ma vagyunk egy hónaposak. Huuuh akkor az nagyon ciki lesz. Miközben elméláztam arra ijedtem fel, hogy csörög a telefonom: ' Lacii '.

 - Igen?
 - Gyere ki az udvarra, mert valami nagy baj van. Siesss !!!! -mondta kétségbeesetten. Annyira siettem ahogyan csak tudtam. Nagyon megijesztett. Mikor kiértem csak úgy kapkodtam a levegő után, amikor féloldalasan elmosolyodott intett egyet és amibe a kezében volt kis távirányító a házimozihoz, bekapcsolta és megszólalt és nagyon nagyon régi dal, amit egy filmben hallottam először és nagyon megtetszett. Azóta az a kedvenc szerelmes dalom:

Amikor megszólalt a dalban az a mondat, hogy "Let Me In" füttyentett egyet és a háta mögötti dobozból egy kölyök Boxer ugrott ki és szaladt oda hozzám. Annyira aranyos volt.

 - Boldog egy hónapos fordulót kicsim! -jött oda és adott egy hosszú forró csókot.

 - Mi? Ez komoly? Neeeeem !!! Ezt nem fogadhatom el. Túl nagy ajándék és túl nagy felelősség.
 - Ő is ma egy hónapos. Ne rontsd el neki a szülinapját. -és nyomott még egy puszit a számra.
 - Kisfiú?
 - Igen.
 - Úristeeeen, de aranyos. Annyira köszönöm. -és szorosan magamhoz öleltem
 - Annyira szívesen. -mosolygott rám.
 - Mama, megtarthatom?
 - Igen szivem.
 - Különben nem kaptál volna butuska. -nyögte ki.
 - Mi? Te tudtál róla?
 - Igen. -mosolygott elégedetten.
 - Na, szép. Szövetkeztek a hátam mögött.
Annyira örültem ennek a kis vakarcsnak. A szüleim halála óta nem volt házi állatom és, hogy őszinte legyek nem is igazán akartam volna, mert az előző is elég nagy nyomot hagyott bennem. Úristeeeeen, van egy kiskutyám.
  - Neked is van ám egy kis meglepetésed. Bár nem ekkora, mint ez a kis szutyok, de remélem örülni fogsz neki. -adtam a kezébe az ajándékát.
  - Ez mennyire menő már szivem. Brilliáns elméd van. Ilyet én is néztem már, nagyon tetszenek az ehhez hasonló dolgok.
  - Tényleg tetszik? -vigyorogtam, mint a tejbe tök.
  - Nagyon. Tessék asszem ez a te részed. -dobta oda, hogy vegyem fel.
  - Nagyon menők vagyunk. Mr. and Mrs. Mickey Mouse. Szeretleek !
  - Van ám még ott valami.
  - Ohh. Tényleg.
Mikor kibontotta, könnybe lábadt a szeme. A megismerkedésünk első napján készült a kép, amikor idegen vezetőt játszott. Nem tudtam, hogy ilyen mély érzések kötik ehhez a képhez,naphoz.
  - Szeretlek! -mondta halkan,de tisztán érthetően, odahajolt és úgy csókolt meg, mint eddig soha. Én nem hittem, eddig a pillanatig abban ami a filmekben szokott ilyenkor történni (amikor fellibben a lány lába), de ez velem is megtörtént és akaratlanul. Tényleg ő az aki nekem kell, most már mindennél és mindenkinél jobban tudom és jobban érzem. Szeretem őt és ő is engem.

10.fejezet (2.része)

A videoklip-et érdemes most megnyitni, míg végig olvassátok és rájönni miről is szól:

és.......bejött a mama. Nem tudtam, hogy hol vagyok és, hogy mit keres itt a mama, de amikor magam mellé néztem nem volt itt a Balázs és a saját szobámban voltam. 

                                                   !!!!CSAK EGY ÁLOM VOLT !!!!!!

Mikor oda jött az ágyam mellé a mama azt hitte, hogy valami baj van.

 - Mami mondd, hogy csak álmodtam az egészet és a Lacival még mindig jóba vagyunk és én még mindig szűz vagyok!!!
 - Ne aggódj drágám, csak egy rossz rémálom volt. Épp azért jöttem be, mert oda lent vár a Laci, hogy veled töltse a mai napot.
 - Miiii?? Úristeeeeeen !!! Gyorsan menj le kamuzz valamit én addig felkapok valamit aztán rohanok le.
 - Rendben, de siess, mert nagyapád ki fogja készíteni.
 - Uhh tényleg, akkor nagyon sietek... Sziaa.
Mikor kiment a mama, nagyon megnyugodtam, hogy csak álmodtam és nem veszítettem el a talán számomra legtökéletesebb srácot, aki egyszer még meg fog ölni. Mikor leértem a nappaliba, a nyakába borultam és zokogni kezdtem.
 - Héééj, mi a baj? -puszilta meg a fejem majd annyira tolt csak el magától, hogy láthassa a könnyek áztatta arcomat.
 - Annyira sajnálom! Én nem akartam, hogy ez legyen, csak megtörtént. -mondtam,zavarodottan és azt sem tudtam, hogy hol vagyok és mi történik.
 - Zoe, álom volt. Semmi baj oké? Ülj le, adok egy pohár vizet. -mondta a mamám és a kezembe adott egy pohár vizet.
 - Mi baja? -aggódva kérdezte a Laci.
 - Elég rossz rémálma volt és most amiatt kicsit kikészült.- válaszolták.
 - Még is miféle álom lehetett ha ennyire megviselte? -jött oda és leguggolt hozzám majd a homlokomra adott egy puszit.
 - Mikor felébredtem, lementem hozzád a konyhába és elkezdtél velem kiabálni, hogy nem akarsz látni azok után amit csináltam és ugyan így érzett az egész családod is. Amikor elmentem a kapuban várt a Balázs és elmentem vele hozzájuk ahol lefeküdtem vele. Annyira sajnálom. Ne haragudj! Méh ha csak álom is volt. -mondtam, majd kitört belőlem a zokogás, amikor először csókolt meg. Úgy éreztem, mintha körülöttem minden megszűnne és csak mi ketten léteznénk. Ilyen erős kötődést, még senki iránt sem éreztem és szerintem ő az a srác aki a Nagy Ő-t jelenti számomra. Miután szétváltak ajkaink, újra érezni akartam őket a számon. Onnantól kétségeim sem voltak afelől, hogy mindennél jobban szeretem és ezzel ő is így van és, hogy nem haragszik rám. Bár nem is lenne miért, hisz egy álom volt amiben Megcsaltam és erre sosem lennék képes.
 Majd letérdelt elém:
  - Lennél a barátnőm? - kérdezte csillogó szemekkel.
  - Hát ööööm...nem is tudom..várj egy kicsit. IGEEEEEEEEN !!!!!!!
  - Komolyan?
  - Mást nem is mondanék.
Mikor megkérdezte, földbe gyökerezett a lábam. Egy ennyire jó srác, mint ő kevés van. Örülök, hogy rátaláltam és vele lehetek. Sosem szeretném elengedni. De ha szeret, akkor erre nem is lesz szükség.

Boldog vagyok. Most érzem először azt, a szüleim halála óta, hogy igazán boldog vagyok és tudok örülni kis apró dolognak is. Nehéz időszakon mentem keresztül anya és apa halála után és akkor még jött ez a költözés is, amikor minden eddig dolgot,emléket,embert,rokont magam mögött kellett hagynom. Mindent amiben felnőttem, amiben felneveltek. Újjá kellett építenem, de azt hiszem, hogy ez sikerült. Jól be tudtam illeszkedni a suliba is, ahol a tanárok és a diákok is szeretnek, és megtaláltam talán az egyetlen biztos pontot az életemben. A barátomat. Aki ha bármi baj van segít, ha boldog vagyok ha szomorú vagyok ő mindig ott van és megnevetett,elűzi a rossz kedvemet. És végül, de nem utolsó sorba, ott vannak a nagyszüleim akikre bármikor számíthatok bármiben és remélem ez még jó ideig így is marad. Szeretem őket és ha elveszíteném őket is abba beleroppannék.
  Szóval, összességében mondhatom azt, hogy jó életem van és boldog vagyok bár nincsenek szüleim, de megvagyok. Senki sem mondta, hogy könnyű lesz ez az út ami engem választott, de elviselek bármit. Csak a nyomaimat fogom hátra hagyni és csak megyek előre, bele a nagybetűs ÉLETBE.

10.fejezet (+18)

Mikor felkeltem, kimentem a konyhába és egy rosszalló arccal álltam szemben. Nem tudtam, hogy mi történt vagy, hogy mi rosszat tettem.

 - Mi a baj Laci? -kérdeztem ijedten

 - Még kérdezed? Takarodj innen! Soha többé nem akarlak látni. Egy undorító gerinctelen ember vagy. -mondta kiabálva

 - De ... én...
 - Csak menny el innen, de azonnal !
Gyorsan összeszedtem a maradék cuccomat és futottam ki a házból. Az udvaron játszott Nana az anyukájával és az apukájával.
 - Sziasztok. Mi történt a Lacival?
 - Te még mindig itt vagy? Miért nem tűnsz el végre? Tönkre tetted a tesómat! -vágta hozzám az éles szavait Nana.
Tényleg nem értettem, hogy mi folyik itt míg meg nem láttam a kapuban Balázst.
 - Szia. Hát te?
 - Érted jöttem kicsim. Mehetünk?
 - Várj, mi? Miért hívsz kicsimnek és hova megyünk?
 - Hát tegnap azt mondtad, hogy a barátnőm leszel és le is feküdtünk. Aztán amikor már majdnem a végénél tartottunk berontott a Laci a szobába és azzal a lendülettel vissza is csapta az ajtót. Amikor te visszafordultál hozzám és folytattuk amit elkezdtünk. És elterveztük, hogy ma érted jövök és elmegyünk valamerre.
 - És én erre miért nem emlékszem?
 - Lehet azért, mert kicsi be voltál rúgva.
 - Akkor, mire várunk? Menjünk. Ki nem állhatom ezt a családot sem a fiukat. Mindig is te kellettél nekem. Annyira hiányoztál. Ma mit csinálunk?
 - Gondoltam elmehetnénk hozzánk, ahol megmutatom a szobám és utána pedig nézünk valami filmet vagy ilyesmi. Mit szólsz hozzá?
 - Remekül hangzik. Akkor menjünk. -és már a motoron is ültem.Olyan jó ruhában voltam, hogy huuuh.
Mikor odaértünk hozzájuk és leszállt a motorról én még maradtam rajta, amikor oda jött hozzám, belemarkolt a hajamba, lassan végigcsókolta testem minden egyes porcikáját s lassan lekerültek rőlunk az utolsó ruhadarabok is. Nyelvemet végighúztam tökéletesre formázott mellkasán, majd elértem a kedvenc részem, a kockásnál kockásabb hasát végül elértem merev férfiasságához. Nyelvemmel felfedeztem apróbbnál apróbb porcikáját, s egyre hangosabb nyögések szakadtak fel a torkán.Belemarkolt a hajamba és felhúzott a tökéletes ajkaihoz majd erősen de érzékien megcsókolt és maga alá fordított. Ujjait végighúzta oldalamon majd beférkőzött a lábaim közé és óvatosan belém hatolt. Egyre fokozódott a nyögések hangja amivel párhuzamosan a tempónkat is fokoztuk. Egyre gyorsabb lett, mikor egyszerre élveztünk el. Rám rogyott tökéletesen kidolgozott focis testével és egy utolsó érzéki csókot adott.
 - Zoe..huuhhh..te aztán nem vagy semmi.-mormolta fülembe mély hangjával és szétváltunk.
Mikor a keze hozzá ért a testemhez ki libabőrösödtem és éreztem, hogy ő nem az akinek lennie kell de nagyon jól éreztem akkor és ott magamat a Balázzsal. Nem akarok hazudni de több volt, mint egy óra. Utána neki álltunk nézni egy filmet, a Működik a kémia című filmet és ott sem bírtunk magunkkal amikor nyílt az ajtó és .......

UI.: Ez a rész direkt lett ennyire rövid. Szeretném ha tépelődve tudnátok várni a tizenegyedik fejezetet, részt ahol folytatódik minden ott ahol most abba maradt. Remélem sikerült fokoznom egy minimálisan a hangulatot és mindenhova kérdőjelet és izgalmat csempésznem a bloggal kapcsolatban. A következő rész még a héten felkerül. Érdemes maradni és megnézni, hogy mikor kerül fel. :) 

9. fejezet

Gyorsan hétvége lett, aminek már nagyon örültem mert végre nincs suli másrészt meg mehettem a Laciékhoz a kerti partira. Már nagyon vártam. Gyorsan felöltöztem és dobtam pár cuccot holnapra a táskámba és már be is ültem a kocsiba ami egyenesen vitt ahhoz a fiúhoz akiért oda vagyok már 2 hete. Mikor odaértem már ott várt a kishúgával együtt. Mikor kiszálltam rögtön rohant oda Nana és megölelt meg adott jó sok puszit. Elköszöntem a nagyszüleimtől és odamentem a Lacihoz aki egy arcra puszival fogadott.

  - Szia. -mondtam fülig érő mosollyal
  - Gyönyörű vagy, mint mindig

  - Köszönöm. -és megfogta a karom és rátette a második szárnyas medált a karkötőmre.

  - Ez randi? -kérdeztem meglepődötten.
  - Valami olyasmi. -mondta és megfogta a kezemet, úgy mentünk be a házba. Az egyik kezemet fogta a Nana a másikat pedig a Laci.
Mikor beértünk a házba rengeteg vendég volt már ott. Az Andi és a Balázs rögtön oda jöttek és adtak két puszit majd el is mentek, mert nem kis népség gyűlt össze és hát azt kell, hogy mondjam nem felnőttek voltak. Kiderült, hogy ők a Laci csapattársai.
  - Zoe. -húzta meg kétszer a ruhám alját Nana.
  - Igen? -kérdeztem és leguggoltam hozzá.
  - Fáradt vagyok. -dörzsölte a szemét.
  - Felmenjünk?
  - Ühüüm.

Megfogta a kezem és felvezetett a lépcsőn majd egyenesen a szobájába, aminek az ajtaján a Nana felirat állt. Akárcsak az én ajtómon, csak ott egy Z betű van. Tipikus kislány szoba volt. A lila és a sötét rózsaszín fajtái uralták a hatéves komoly kislány szobáját.

   - Odaadnád a pizsimet ha megkérlek?
   - Persze. Hol van?
   - Ott, a párnám alatt.
   - Máris adom.
   - Köszönöm.

   - Na gyere bújj be az ágyba.

   - Mesélsz nekem egy mesét? Nem baj ha most találod ki, de eddig csak anya mesélt nekem.
   - Persze. - mondtam és bebújtam mellé az ágyba amikor odafészkelte magát mellém.
   - Kezdheted.
   - Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer az óperenciás tengeren és azon túl egy átlagos barna hajú barna szemű lányka. Tőle nem messze élt egy ugyancsak átlagos barna hajú barna szemű fiú. A lány az első pillanattól kezdve bele volt zúgva a fiúba, de észre sem vette. Egyszer csak kicsit közelebb kerültek egymáshoz. Elkezdtek beszélgetni. De mindig csak a lány kezdeményezte a beszélgetést. Amikor egy nap a kislányból érett,gyönyörű nő lett és a fiúból sármos,érett férfi. Az érett férfi észre vette azt a nőt akit egykor levegőnek nézett és randira hívta a lány igent mondott. Minél többet randiztak annál jobban megtetszettek egymásnak míg végül a fiú megkérte , hogy legyen a barátnője. Pár év múlva ugyan ezzel állt elő, de akkor már feleségül szerette volna venni...a lány igent mondott neki harmadszorra is és boldogan éltek míg meg nem haltak. Vége.

Mire befejeztem a mesét addigra el is aludt így óvatosan kimásztam az ágyából és vissza mentem. Lent még tartott a Party.

  - Hol voltál? Baj van? -kérdezte aggódva a Laci

  - Nem dehogy jól vagyok, csak lefektettem a húgodat.

  - Esti mese nélkül elaludt?

  -Nem .

  -Te olvastál neki?

  - Pontosabban, találtam ki.

  - Csodálatos vagy. Mondtam már?
  - Nem, még nem.
  - Akkor most mondom : csodálatos vagy.
  - Köszi. -vörösödtem el, mint egy jó nagy érett paradicsom.
A sok fiú között először elég kellemetlenül éreztem magam, de aztán hamar összebarátkoztam velük, ugyanis mindig az a fiú lány voltam és a fiúkkal jobban és könnyebben megtaláltam a közös hangot, mint a lányokkal. De ne essetek pánikba, azért lány barátaim is voltak és vannak is és remélem, hogy még lesznek jó darabig. Szerintem már volt este 11 is amikor elment az utolsó vendég is, akit kikísért a Laci én meg addig bementem a konyhába és elkezdtem rendet tenni. Amíg én a konyhában tettem rendet, addig az Andi (Laci anyukája) a nappaliból hozta a koszos edényeket a konyhába meg rendet rakott. Mikor elfordultam a mosogatóhoz hátulról két kar fonódott körém. Annyira megijedtem, hogy majdnem felsikoltottam de eszembe jutott, hogy Nana már alszik és amúgy sem szeretném ha a ház tőlem zengene. Miután összepakoltunk, vagyis csak segítettünk a rendrakásban felmentünk, gyorsan lezuhanyoztam és beültem az ágyába és egyből előkaptam az iPad-em a cuccaim közül és bejelentkeztem Skype-ra, hogy tudjunk beszélni Sárival, de ő nem volt fent. Még vártam egy kicsit, míg lezuhanyzik a Laci,meg hátha feljön a Sári. Addig megnéztem a facebook-mat. Rengeteg levelem érkezett az ottani barátaimtól,osztálytársaimtól aminek igazán örültem. Így már tudtam, hogy azért ott sem utáltak annyira. Mikor kijött a fürdőből még félig vizes volt és úgy ölelt magához. Amikor meglátta a rengeteg angol nyelvű levelet hallottam ahogy koccan a padlón az álla. Mégy egy kicsit ott beszélgettünk aztán átmentem a vendégszobába bekapcsoltam a zenét és elaludtam.

7.fejezet

 * Zoe szemszöge *

   Reggel ébreszteni sem kellett, mert már egy órával előbb fent voltam. Gyorsan lezuhanyoztam, kikaptam gyorsan valamit a szekrényemből és lementem reggelizni. A második kedvencem volt : amerikai palacsinta. Miután megreggeliztem még volt 40 percem így fogtam a gitárom és a szövegfüzetem, majd ötletelni kezdtem. Ennyire gyorsan még nem jött gyorsan a szöveg. A mamáék csak lestek. Mikor végeztem még volt öt percem. A mamáék leültek és meghallgatták. Még van rajta mit csiszolni szerintem, de nem is lett olyan rossz. Jó a múzsám. Mikor beértem a terembe, egy arcra puszival köszöntött. Nagyon jó érzés volt. Minden óra ugyan olyan volt mint Londonban (mert, hogy tegnap mondta az ofő, hogy hozzunk cuccot mert elkezdünk tanulni még ezen a héten). Gyorsan elteltek az órák. Amíg kint a suli előtt vártam, hogy jöjjön értem a tábornok, hogy menjünk ruhát venni a mai randimra addig valaki olyan csendben mögém osont, hogy alig lehetett hallani és jól megijesztett. Na ki volt az?! tudom, hogy tudjátok ... Igen, a Laci volt.

  - Jéézusoom, a frászt hozod rám, te bolond.
  - Szándékos volt.
  - Jaa, feltűnt.
  - Hoztam neked valamit.
  - Mit,
  - Egy kis ajándékot a mai randira. -és elővett egy dobozt és felém nyújtotta.
Mikor kinyitottam azt hittem, hogy összeesek. A dobozban egy nyaklánc feküdt az ő kezdőbetűjével : L.
  - Úristeeeen. Ez valami eszméletlen.
  - Feltehetem?
  - Örülnék neki. -és odanyújtottam neki a nyakláncot.
  - Miért kaptam?
  - Mert szeretném, hogyha tudnád, hogy elég elszánt vagyok ahhoz, hogy bármit megtegyek érted. A randijaink során lehetőségem lesz megismerni és egyre biztosabb lenni abban, hogy te vagy az a lány aki nekem kell. - mondta végig a szemembe nézve, majd megöleltem és hallottam, ahogy a normálból hevesebb ütemre vált a szívverése.
  - Köszönöm. -mondtam és megöleltem majd nyomtam egy puszit az arcára.
Még váltottunk pár szót a délutánról és már ott is volt értem a tábornok. Elköszöntem és beszálltam az autóba, ami egyenesen az Aréna Plazaba mentünk, hogy tudjak elég boltban körülnézni. Az összes boltot végigjártuk míg megtaláltam azt a ruhát amit eltudtam képzelni estére, de mellette még sok másikat is vettem, hogy felújítsam a ruhatáramat. Büszke voltam a tábornokra mert hősiesen kiállta a próbát, ami ezzel járt. Minden egyes ruhát felpróbáltam meg cipőt és még csak egy nyöszörgő hang sem esett ki a torkán csak mindig azt mondta, hogy melyik ruha jó meg melyik nem. Az utolsóban viszont mindketten 100%-ban  egyetértettünk így azt vettük meg ma estére. Mikor hazaértünk már délután öt óra volt. Gyorsan felszaladtam letusoltam és felhívtam Skypeon Sárit és visszaszaladtam a mamáékhoz és mondtam nekik, hogy amikor megjött küldjék fel a szobámba, mert bemutatom a Sárinak aztán gyorsan visszaszaladtam Sárihoz. Míg skypeoltunk én gyorsan ki sminkeltem magam, megcsináltam a hajam és kopogtak az ajtómon. Amikor kinyitottam elég meglepetten fogadtam a látványt. Ott állt az ajtómban a Laci. Gyorsan becsaptam az ajtót és ránéztem az időre : 18:00, utána bele a tükörbe és megigazítottam a hajam majd újra kinyitottam az ajtót.
  - Bocsi. Gyere be.
  - Okéé.
  - Z, hova tűntél? -kiabált Sári a háttérbe.
  - Itt vagyok. Ő is itt van. -suttogtam neki.
  - Ohh.. Szia Lacii.
  - Hello. De ez honnan jött?
  - Innen. -mutattam az iPadre az asztalon.
  - Jhaa ..Ő hello
  - Szia.
  - Laci ő itt a legjobb barátnőm, Sári. Ő Londonban maradt. Sári, ő itt Laci. Beszélgessetek csak én addig elmegyek átöltözni.
  - Okés. -válaszolták egyszerre.

* Laci szemszöge *

Mikor odaértem a házukhoz, a nagypapája nyitott ajtót és beengedett. Odamentem a nagymamájához és bemutatkoztam neki.
 - Jó estét kívánok, Wail László vagyok. - adta oda a kezét és illedelmesen kezetcsókoltam
 - Szia, Babinszky Mária. De udvarias valaki.
 - A szüleim erre neveltek.
 - Az látszik.
 - Jó estét, Wail László. -fordultam a nagypapájához.
 - Babinszky Sámuel. Örvendek. Z fent vagy a szobájában. Fel a lépcsőn és balra a folyosó végén.
 - Köszönöm.
Mikor felmentem a lépcsőn elmentem balra és szembe volt a szobája a folyosó végén. El sem lehet téveszteni. Az ajtón van egy nagy Z betű. Mikor bekopogtam Zoe nyitott ajtót, de amilyen gyorsan kinyitotta olyan gyorsan rám is csapta. Nem értettem, hogy mi van ezért ott maradtam és vártam egy kicsit hátha kinyitja újra és így is lett.
   -Bocsi. Gyere be.
 - Okéé.
  - Z, hova tűntél? -kiabált valaki valahonnan de nem értettem h ki az és honnan kiabál
  - Itt vagyok. -mondta Z, de még mindig nem esett le semmi
  - Ohh.. Szia Lacii. -köszönt valaki ..azt hittem összerezzenek
  - Hello. De ez honnan jött? -kérdeztem mert már tényleg össze voltam zavarodva
  - Innen. -mutatott Z az iPadjére és akkor megláttam egy csajt.
  - Jhaa ..Ő hello
  - Szia.
  - Laci ő itt a legjobb barátnőm, Sári. Ő Londonban maradt. Sári, ő itt Laci. Beszélgessetek csak én addig elmegyek átöltözni. - mondta Z.
  - Okés. -mondtuk egyszerre-
   - Na és mit tervezel mára? -kérdezte a Londonos csaj.
   - Moziba megyünk a többi meg utána alakul.
   - Aha az jó.
   - Ja.
Hát nekem jelenleg nem szimpi ez a csaj, de Z-ért bármit megtennék. Még vagy 5 percet ültünk csendben amikor kilépett a csajszi és utána pár másodpercre jött ki Z. Elállt mindenem. A lélegzetem a szavam a pislogásom ...teljesen lefagytam. Olyan gyönyörű volt abban a ruhában.
   - Hűűűűh..gyönyörű vagy Z.
   - Tetszik?
   - Oda vagyok érte.
   - Megérte akkor 3 órán keresztül vásárolni.
   - De még mennyire. Ebben a ruhában illesz hozzám a legjobban.
   - Ohh igen? Na akkor menjünk le és kiderül.
   - Vállalom a kihívást.
Lementünk. Mikor megláttak minket a nagyszülei a nagypapája arcáról is eloszlottak a kételyek felőlem. Legalább is úgy vettem észre. Büszkék voltak az unokájukra. Ez látszott az arcukon.
    - Mi most megyünk. -mondta Z.
    - Rendben. Jók legyetek.
    - Megígérem, hogy vigyázni fogok az unokájukra.
    - Azt nagyon jól teszed fiam. -ütött egy erősebb formát a vállamra a nagyapja.
    - Szia Mimi. -ölelte meg a nagymamáját.
    - Tábornok! - és szalutált egyet mire ugyan azt tette a nagyapja is. (ezt nem értem meg se ölelték egymást meg semmi közelebbi kontakt nem volt köztük).

* Zoe szemszöge *

 Mikor odaértünk a mozihoz, megvettük a jegyeket és felmentünk a büfébe vettünk innivaló meg kaját és beültünk a terembe ahol vetítették a filmet. Romantikus filmet néztünk : Szeretném hszeretnél. Jennifer Lopez és Matthew McConaughey játszik benne. Mikor elkezdődött a film megfogta a kezemet és rám nézett, majd közelebb hajolt és adott egy puszit az arcomra. Nem tudom miért, de a film alatt folyamatosan azt éreztem, hogy ez az a srác aki nekem kell és akit sosem akarok elengedni magam mellől történjék bármi. Egyre jobban kötődöm hozzá és egyre jobban megakarom ismerni, tudni akarok róla minden kis apró dolgot és még azt is amit nem tud. A film közben folyamatosan fogta a kezem. Szerintem a világért nem engedte volna el ,de nekem ez nagyon tetszett.
  - Na, hogy tetszett a film? -kérdeztem mikor kiléptünk a teremből
  - Mese habbal, de a végén azért tetszett, hogy végül megkapta azt a lányt akire igazán szüksége volt. -mondta majd kéjesen elvigyorodott.
   - Ahaa értem ám a célzást.
   - Milyen célzást? -értetlenkedni próbált miközben nagyon jól tudja, hogy miről beszélek
   - Hát amit az előbb mondtál. - mosolyogtam egyet. És olyan gyorsan felkapott és megpörgetett, hogy időm sem volt ellenkezni. Miután letett nyomott egy cuppanós puszit az arcomra.
    - Te hülyeee vagy. Nagyon megijesztettél.
    - Bocsi, de direkt volt. -tolta oda az arcát, hogy megkapja a maga pusziját.
    - Hoho, azt felejtsd el aranyapám !
    - Oké, akkor menjünk sétálni. -fogta meg a kezem és magával rántott.
Hát, mint kiderült ő nagyon nem sétálni indult. Sétálgattunk és egyszer megállt egy ház előtt, ami ki volt világítva, mivel már sötét volt. Ez a ház valami eszméletlenül gyönyörű volt. Nem értettem, hogy miért állt meg itt.
    - Mit keresünk itt?
    - Itt lakom. -úgy mondta, mintha ez annyira magától értetődő lenne.
    - Ebbe? Mi vagy te valami elcseszett főnyeremény, vagy mi?
    - Valami olyasmi. Bejössz?
    - Öhhh.. akár.
Mikor beléptem a házba egyértelműen látszott, hogy megérkeztem gazdagékhoz. Élő fa volt a nappaliban.
    - Gyere bemutatlak a szüleimnek.
    - Háttt ..
    - Mi az?
    - Semmi. Akkor menjünk.
    - Tuti a konyhában lesz.
    - Oké.
    - Szia anya.
    - Szia..-nézett fel az anyukája - sztok.
    - Anya ő itt Zoe, Zoe ő itt anya. -ezen mindketten nagyon nevettünk.
    - Jó estét, Zoe Smith. - fogtam kezet az anyukájával.
    - Szia, Wail Andrea. Örülök, hogy találkoztunk. De örülnék ha tegeződnénk.
    - Szia apa. -köszönt a Laci és ahogy megfordultam három kutya támadott le.Persze jó értelemben.
    - Sziasztok. Jajj, vigyázz nehogy összekoszoljanak. Most jöttünk meg a sétából.
    - Nem zavar. Nekem is volt egy kiskutyám. -poroltam le a kezem és felálltam, hogy bemutatkozzak.
    - Wail Balázs, örvendek a szerencsének. Nyugodtan tegeződjünk.
    - Zoe Smith, úgy szint. -mosolyogtam, amikor feltűnt az apukájának a vezetéknevem.
    - Nem szeretnék udvariatlan lenni, de te vagy azaz elbűvölő Angliai lány akiről már jó sokat hallottam. -nagyon elpirultam amikor ezt mondta az apukája
    - Apaaa, ne csináld már. -szólt közbe Laci.
    - Ha jól sejtem akkor te leszel az. -mondta az apukája vigyorogva.
    - Hát ők kik? -kérdeztem, majd a kiskutyákra néztem
    - Ő itt anya kutyája, Boo egy pomerániai törpespitz, Ő apáé, Horus egy német dog, és ő itt az enyém Yoko egy husky. Apa hol van Nana?
    - Alszik. Egy órája aludt el. Nagyon elfáradt a fotózáson.
    - Rendben. Akkor mi felmegyünk oké?
    - Oké.
Mikor felértünk az emeletre és bementem a szobájába, hát nem tudok rá mást mondani, mint azt hogy tipikus Laci style. Mikor kinéztem az ablakon azt hittem megüt a guta. Ömlött az eső. Mintha dézsából öntenék.
    - Laciiiii !!!!
    - Hmm?
    - Gyere ide!
    - Mondd.
    - Nézz ki! Szakad az eső. Így hogy megyek haza?
    - Vagy haza viszünk vagy itt alszol. -mikor kimondta ezt a mondatot egyből csörgött a telefonom.
    - Bocsi, de ezt fel kell vennem.
    - Ott a fürdő balra.
    - Köszi. -mondtam és berohantam
 
* Mama *

- Jól vagy?
- Igen itt vagyok náluk.
- Menjünk érted?
- Kérdezhetek valamit?
- Nem kell. Tudom mit szeretnél.
- Valóban?
- Igen. Én is voltam fiatal. Mindjárt ott vagyok. Viszek neked ruhát meg a holnapi cuccodat a suliba.
- Ez komoly?
- Igen, de csak mert megbízom benned és szimpatikus az a fiú is és tudom, hogy nem fog hülyeséget csinálni.
- Úristeeeeeen. Köszi köszi köszi köszi.. De mi lesz vele?
- Elintézem ne aggódj.
- Köszönöm szépen. Imádlaak titeket. Puszi szeretlek, majd akkor hívj ha itt vagytok. A 12. kerület 3. ház.
- Rendben.

* hívás vége *

 - Itt vagyok.
 - Látom. -vigyorodott el.
 - Szeretnéd, hogy itt aludjak?
 - Az lenne a legjobb dolog a mai napban de .. -nem engedtem, hogy befejezze
 - Akkor jó ,mert itt alszom. - Kacsintottam és mosolyogtam mint a tejbetök.
 - Komolyan? -kapott fel megint és pörgetett meg vagy háromszor.
Mikor letett ezúttal is adott egy puszit de nem az arcomra. Majd egy rózsát vett elő a háta mögül és letérdelt elém.
  - Ezzel a rózsával szeretném neked az elkövetkezendő 1000 évben szebbé tenné a napjaidat és mellé még egy dolgot szeretnék adni. -és átnyújtott egy kis ékszeres dobozt.

Mikor kinyitottam egy nagyon szép kis egyszerű karkötő volt benne. Mikor kivettem alatta megbújt egy szárny alakú medál ami gyönyörű szép volt.

   - Tetszik?
   - Ez csodálatos. -ugrottam a nyakába
   - Mindig mikor lesz egy randink egy ilyen medál fog a karkötődre kerülni, szerelmem jeléül-
   - Nekem is van egy kis meglepetésem ám. -elővettem a kék kis ékszerdobozt a zsebemből.
   - Nekem , ajándék? Meg sem érdemlem. -vigyorgott és kinyitotta a dobozt.
   - Na??
   - Szeretsz!!! -mondta és a szemébe könnyek gyűltek, de nem engedte, hogy végig fussanak tökéletes arcán.
    - A másik ajándékom pedig a fürdőben lapul az edzésre cipelt cuccaid között.
    - Megnézhetem?
    - Igen.
    - Ez komoly??? Te egy istennő vagy. Honnan tudtad? Ez JK-s?
    - Igen.
    - Te fogsz a sírba vinni te lány. -jött oda vigyorogva, belemarkolt a hajamba és olyan érzékien csókolt meg, hogy huuuh.. Nem csak a mesékben van, hogy ha az igazi csókol meg akkor felemeled a lábad de itt is .És nem direkt csináltam, csak jött. Huuuh ez a srác megöl.
 

.

8.fejezet

Leültem az ágyára törökülésben, oda ült ő is elém és elkezdtünk beszélgetni. Közben egyszer meg kellett szakítanunk a beszélgetést mert, jött a nagymamám és lementünk. Utána vissza mentünk a szobájába és vagy hajnali 3-ig beszélgettünk. Megkérdezte, hogy miért jöttem el Londonból ha ennyire szerettem ott lenni és hát nem akartam neki hazudni ezért mindent elmeséltem. Miután befejeztem könnyek szöktek a szemembe amit észre vett. Letörölte és jó szorosan átölelt. Valamiért most jól esett, hogy nem mondott semmit csak megölelt és utána fogta a gitárját, mert, hogy ő is gitározik (sosem gondoltam volna). Nem szereti a One Direction-t de van egy számuk ami megragadta ezért nem bekapcsolta nekem hanem elénekelte nekem. Miközben a gitáron játszott és nekem énekelt csodálatos érzés kerített hatalmába.

Ez az a dal amit nekem énekelt. :)

Utána még rengeteget beszélgettünk egymásról és nagyon sok mindent meg tudtunk a másikról. Kiderült, hogy Nana a kishúga aki 6 éves, most elsős és fotózásokon vesz részt már két éve. Mutatott róla egy pár napja készült képet. Szerintem nagyon aranyos kislány:

Holnap reggel már találkozhatok vele. Kíváncsi leszek, hogy mit fog szólni hozzám. Tíz óra lehetett amikor lementünk a szüleihez a nappaliba. Velük is nagyon jót beszélgettem és hát ők is megkérdezték, hogy miért költöztünk ide Londonba és, hogy miért a nagyszüleim nevelnek. Nekik is elmondtam és a szabad oldalamra (mert hogy amikor leültem akkor a jobb oldalamra odaült a Laci én pedig neki dőltem és a derekam körül átfonta a karjait) oda csúszott az Andi (Laci anyukája) és megsimogatta a hátamat meg adott egy puszit a homlokomra. Annyira szép családjuk van és összetartó. Úgy érzem, hogy nem ez volt az utolsó, hogy találkoztam a Laci szüleivel, mivel hétvégén rendeznek egy kerti partit ahova meghívtak még este és örömmel elfogadtam. Úgy, hogy hétvégén megint itt alszom.

Reggel mikor felkeltünk én gyorsan elmentem lezuhanyoztam és felvettem azt a ruhát amit tegnap este hozott nekem a mama. Nem is volt annyira rossz. Mikor kijöttem már a Laci is fel volt öltözve.
Ma nagyon össze öltöztünk. Rajta is volt ing meg rajtam is. Mikor lementünk a húga szó szerint a nyakába ugrott. Nagyon örült, hogy láthatja végre a bátyját. Le se tagadhatnák, hogy tesók. A kishúga is ingbe volt csak ő farmeringbe. Annyira cukik együtt.
  - Laci ő kicsoda?
  - Nana ő itt Zoe de mondd csak Z-nek.
  - Szia Z, Wail Nana vagyok.
  - Szia, Zoe Smith.
  - Te nem magyar vagy?
  - Nem bizony. Angliából jöttem. Egy költöztünk ide.
  - És vannak képeid? Hol laktál? Milyen Anglia? Miért költöztetek el? Itt aludtál? -mire befejezte mindenki csak nevetett.
  - Igen nagyon sok képem van. Majd megmutatom ha szeretnéd.
  - Az nagyon jó lenne. És hol laktál?
  - Londonban.
  - Huuuh ott van az a nagy híd az a fehér kerék?
  - Igen. A nagy hidat Tower Bridge-nek a fehér kereket pedig London Eye-nak hívják.
  - London szeme? Miért?
  - Igen. Hát nem tudom. Szerintem azért mert ha felülsz rá ugye forog és ha a tetején vagy akkor belátod egész Londont.
  - Komolyan?
  - Igen. Majd mutatok képeket.
  - Mikor?
  - Hát nem tudom. Mikor szeretnéd?
  - Jössz hétvégén a kerti partira?
  - Igen, jövök.
  - Akkor majd ott megmutatod őket?
  - Persze.
  -Okés.
Miután befejeztük a beszélgetést meg reggeliztünk és elindultunk suliba. Mikor kiszálltunk az autóból Nana mindkettőnknek adott egy nagy cuppanós puszit majd elköszöntem a szüleitől is. Mindenki minket nézett, hogy miért együtt jövünk meg h együtt vagyunk e, de a Lacit nem érdekelte csak bementünk a suliba. Épp a lépcsőn mentünk felfele amikor jött velünk szembe az Evelin.
  - Szia Lacu.. Ez mit keres itt?
  - Evelin, foglalkozzál a saját dolgoddal jó? És ne vedd Zoet a szádra mert nem állok jót magamért.
  - Mit véded ennyire? Csak nem jártok?
  - És ha igen akkor mi van? Semmi közöd sem ehhez sem hozzám sem máshoz. De főleg nem Hozzám és Zoehoz. Tartsad magadat távol tőlünk.

Mikor ezt megmondta neki nagyon meglepődtem, de jól is esett. Az egész napunk úgy telt el, hogy kérdezgettek minket, de egyikőnk sem felelt rá isten igazából. A végén a Laci már nagyon kiakadt és elkezdett kiabálni, hogy miért nem lehet minket békén hagyni, ezért elvittem onnan és lenyugtattam. Így telt a nap. Mikor végeztünk jött értem a mama és haza vitt. Otthon elmeséltem mindent utána felmentem a szobámba tanultam utána pedig neki álltam kitakarítani a szobámat. Még nem is mondtam nektek az új szobámat átalakítottuk még újabbra.Mivel ide jöttünk és itt is ugyan jól tanulok mint Londonban ezért kaphattam egy új hálószobát amit fekete kék színek jellemeznek. Meg az egész házat fel kellett újítani szóval most a fürdő,konyha,nappali is új lett.

6.fejezet

      * Zoe szemszöge *

 Mikor megtudtam, hogy valójában mit is érez irántam olyan hevesen kezdett verni a szívem és hullani a könnyem, mint még eddig sosem. Nekem ez a fiú nagyon tetszik és lehet, hogy csak pár napja ismerjük egymást de tudom, hogy nem szeretném őt elveszíteni. Miután olyan szorosan magához ölelt, ahogyan csak bírt azt a kérdést tette fel nekem amit eddig még nem hallottam :
  - Eljönnél velem randizni?
Nem is tudtam, hogy mit mondjak rá, de azért egyből igent mondtam. Annyira örültem neki, mint a kisgyerekek a Kinder tojásnak. Holnap 6-ra jön értem és elmegyünk együtt moziba, majd utána egy kicsit sétálni. Mikor haza értem egyből elmondtam mindent a Mimiéknek.
  - Sziasztok. -dobtam le a táskámat a kanapéra széles vigyorral.
  - Szia. Mi történt veled kisasszony? -mondták egyszerre
  - El sem fogjátok hinni, hogy ma mi történt velem.
  - Na mondd csak, kíváncsi vagyok. -mondta a tábornok közönyösen.
  - Hát eleinte sírtam is meg minden ilyesmi..na de ugye megint zenéltem és mikor eltettem a tokba a gitárt egy csapat csaj csődült be az élükön a kis Evelinke (a kígyó) és akkor odament a Laciékhoz és ott rázta magát meg minden és látta, hogy nem rá figyel a Laci hanem rám és emiatt lesmárolta direkt úgy, hogy én lássam aztán kirohantam a teremből elkezdtem sírni. Mikor összeszedtem magam, kiléptem a mosdóból szó szerint neki mentem a Lacinak és elakartam menni de megfogta a kezem és közelebb húzott magához, és bevallotta, hogy tetszem neki és elhívott randizni. Holnap 6-ra jön ide, elmegyünk moziba utána meg sétálgatni valamerre.
   - Komolyan? De hát ez nagyon jó. Gratulálok kicsim.
   - Köszi. Ha holnap ide jön akkor beengeditek ugye?!
   - Persze drágám, ez természetes. - mondta a mama
   - Hát Z nem is tudom. Biztosan nem lesz semmi baj? Csak, hogy az a lány is amit csinált vele. Lehet, hogy ő a lányokat csak trófeaként kezeli.
   - Tábornok ne aggódjon! Te is tudod, hogy apám lánya vagyok és tudok magamra vigyázni mellesleg nagyon jó ember ismerő vagyok te is tudod. Nem mellesleg te és apa tanítottatok mindenre. Mind fizikailag amire képes vagyok, mind amire lelkileg. Remélem nem kételkedsz bennem.
   - Dehogyis Z. Én lennék az utolsó ember aki benned kételyt talál csak aggódom.
   - Tudom, de nem kell. Tudom kezelni a helyzetet oké?
   - Oké.

* Visszaemlékezés *

  Mikor kicsi voltam, körülbelül 4-5 éves lehettem amikor a papám kiakart lépni a katonaságtól, pedig ő volt az a főnök akit mindenki szeretett. Mint egyetlen és legkisebb unokája nagyon sokat voltam vele a munkahelyén is meg úgy azon kívül is. Mikor a munkahelyén voltam vele nekem is mindig tábornoknak kellett hívnom és ez így berögzült nálam. Meg apa is ugye a rendőrségen volt kapitány és tudott ő is egy s mást az ütésekről verekedésekről és még kiskoromban elkezdte a tanításomat amit nem tudott befejezni így a tábornokra maradt így a hét minden egyes napján mióta apáék meghaltak sokkal keményebben edzek és sokkal komolyabban veszem, mint előtte.

*Visszaemlékezés Vége*

Gyorsan felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopomat és azonnal bejelentkeztem Skypera, hogy Sárival tudjak beszélni. ( ő eredetileg itt született Magyarországon és amikor oda költöztek Londonba azonnal a legjobb barátnők lettünk. Én tanítottam őt angolul, ő pedig engem magyarul. Ezért tudok már nagyon jól magyarul beszélni). Mikor elmondtam neki elkezdett sikítozni meg rögtön megnézte őt a közismert világhálón, a Facebookon. Első reakció: "hűűűh az anyja..ez aztán ám a mucsó mácsó. Gratulálok . " Aztán még legalább 2-3 órán keresztül beszéltünk, hogy mivan itt meg legfőképpen, hogy ott mi van. De megbeszéltük, hogy holnap direkt kicsit elhúzom az időt és akkor feljön majd a szobámba és mi pedig Skypeolni fogunk és akkor majd bemutatom őket egymásnak. Már nagyon várom a holnap estét. Szerintem már ma este nem fogok tudni aludni. Kitudja mi lesz még a suliba meg délután itthon. Nagyon,nagyon,nagyon izgulok már most. Sajnos ez egy nagyon rossz tulajdonságom ilyenkor. De remélem, hogy megéri várni a holnap estére.

5. fejezet

       * Zoe szemszöge *

  Másnap reggel felkeltem, megreggeliztem, felkaptam valamit, fogtam a gitáromat és autóba ültem. Mikor odaértem már a többiek is ott voltak, engem vártak. A tegnapi nap után nagyon jól elvoltunk. Ma sem csináltunk semmit, úgy ahogy egész héten sem fogunk. Megint beültünk egy körbe, a Laci az egyik oldalamra, Ildikó a másikra. Ugyan azt csináltuk azzal a különbséggel, hogy aki mellettem ült, mondott egy dalt, én elkezdtem gitározni meg énekelni és annak az egy embernek kellett velem együtt énekelnie aki azt a dalt mondta. Először az Ildikó kezdett a Demi Lovato & Olly Murs - Up című közös dalukkal. Majd jött a Laci a The Script - Six Degress Of Seperationnel. Mikor együtt énekeltünk,azt hittem lehidalok. A srácnak rendesen jó hangja volt. Nem a legjobb, de elég jó ahhoz, hogy kedvem legyen hallgatni, bár volt benne némi hamisság is de az már mellékes. Mikor befejeztük a dalt, pont kicsengettek. Gondoltam elteszem a gitárt a tokjába, mert jó lenne már mást is csinálni, mint csak énekelni. Mikor megfordultam épp egy csapat lány zúdult be a terembe és egyből mentek a fiúk padjához, ahol jelenleg csak a Laci volt, majd pár másodperc múlva megjelentek a többiek is. Úgy loholtak a fiúk után, mintha a kutyájuk lennének. Bár lefogadom azt is örömmel tennék csak amiatt, hogy egésznap rajtuk lóghassanak. Mikor a Laci észre vette, hogy hogyan nézek miután egy csaj (Evelin) lekapta. Azonnal kirohantam a teremből, mit sem törődve semmivel és rohantam, ahogy csak a lábam bírta. Patakokba folytak a könnyeim. Igaz, hogy semmi közünk egymáshoz, de akkor tegnap miért csinált minden olyan dolgot amit nem kellett volna, ha van barátnője?!
Azt hittem, hogy ő egy rendes,aranyos,kedves srác, de most már látom, hogy nagyon nem az. Utálom!! Nem akarom többet látni. Miután megmostam az arcomat és kiléptem a mosdóból, pont belepotlottam. Szószerint.
  - Hé Z, ne menj már el!
  - Miért, mi okom lenne rá, hogy itt maradjak veled?
  - Semmi. Vagyis de van. Ez nem az volt aminek látszott. Az Evelin állandóan ezt csinálja. Azt hiszi nyár óta, hogy együtt vagyunk, csak azért mert sokat voltam a barátaimmal ahol ő is ott volt és már akkor is nyomult rám.
   - Igazán dícséretes, de miért magyarázkodsz nekem? Semmi közöm ehhez.
    - De, de van.
    - Miért?
    - Mert én ezt elakartam neked mondani. Mert tudom, hogy most mit gondolsz rólam és nem akarom, hogy azt hidd, hogy bunkó seggfej vagyok aki kihasználja a lányok érzéseit, mert én nem ilyen vagyok.
      - Nagyon jó. -fogtam magam, megfordultam és próbáltam onnan elmenni, de megfogta a karomat, úgy hogy közben feléforduljak és olyan közel hajolt hozzám amilyen közel csak tudott.
        - Kérlek Z, ne menj el. Nagyon tetszel nekem és nem akarom, hogy benned is megváltozzanak az irántam érzett dolgok. Sajnálom, hogy nem tudok az ilyen helyzetek urrá lenni, de igyekszem és nem fordulhat elő többet. Ne haragudj - mondta érzékien, végig a szemembe nézve,majd amikor enyhén bólintottam a fejemmel és pislogtam egyet a könnyel telt szememmel, amiből kicsordultak a könnyeim és megint adott egy puszit az arcomra, de ezuttal miután ajkai elszakadtak arcomtól, olyan szorosan de mégis felemelő érzéssel ölelt meg ahogyan még soha senki sem.

* Laci szemszöge *

    Mikor bejöttek az Evelinék és odariszálták magukat az asztalunkhoz azt hittem, hogy elhányom magam. Nem kellett sok és a fiúk is betoppantak. Az Evelin szokás szerint engem cseszegetett amikor látta, hogy nagyon nem rá figyelek hanem Z-re, megfogta az arcomat felé fordította és hát lesmárolt. Felnéztem és csak Zoe csalódott arcát láttam, amint kirohan a teremből. Abban a percben tudatosult bennem, hogy ő is érez irántam valamit, akárcsak én. Beletelt pár percbe míg leszedtem magamról azt a kígyót, és Zoe után mentem. Mikor nem találtam sehol, végső elkeseredésemben a mosdó előtt sétáltam el, amikor véletlenül nekem jött. Arca kipirult, szemei vörösek voltak a sírástól. Nem tudom körülírni, hogy amikor megláttam mi lett rajtam úrrá, de valami egészen különleges dolog. Amikor meglátott rám nézett, és elsétált volna minden szívbaj nélkül ha nem ragadom meg a kezét és rántom közel magamhoz. Mikor elmondtam neki, hogy mit érzek iránta könnyek ültek gyönyörű barna szemébe, majd útjára is engedte őket. Szorosan magamhoz öleltem. Olyan sebesen vert a szíve, hogy azt hittem kiugrik vagy megáll. Mondhatom azt, hogy eddig nekem senki nem volt jó ebben az iskolában és sehol máshol sem. Volt pár lány aki tetszett és mindenki tudja, hogy amit akarok azt könnyen megszerzem ezért már nem egyszer volt olyan, hogy kihasználtam az érzéseiket. Nem olyan szinten, hogy összejöttem velük csak mit tudom én megcsókoltam őket nem is egyszer meg ilyenek, miközben ők pedig belém szerettek. Tudtam akkor is és most is tudom, hogy egyáltalán nem volt méltó hozzám ez a viselkedés, de azt is tudom, hogy amint megláttam ezt a lányt, gyorsabb lett a szívverésem és attól a pillanattól fogva mindig ő járt a fejemben és más lány nem is érdekelt. Nem szeretném azt, hogyha ez neki kellemetlen legyen. Még amúgy sem akartam neki elmondani mind ezeket de csak így hitte volna el azt, hogy tényleg nem vagyok együtt és nem is tetszik nekem az a kígyó. Nem azt mondom, hogy most rögtön össze fogok vele jönni, mert erre még szerintem ő sem készült fel, de minden erőmmel azon leszek, hogy jó benyomást keltsek magamról és jobban megszeretném őt ismerni a mostaninál. Tudni akarom, hogy miért jött ide,hogy tud ennyire jól magyarul,miért a nagyszüleivel él,mit szeret,mit nem szeret. Minden olyan kis pitiáner dolgot is amit még ő sem tud. Azt hiszem, hogy 1-2 nap alatt senki nem tudott rám ekkora hatást gyakorolni.

4. fejezet

     * Zoe szemszöge *

 Pont mikor befejeztük a lányokkal a megbeszélést meg a telefonszám cserét, akkor gördült be a tábornok. Alig vártam, hogy haza érjünk és lefürödjek, üvöltessem a zenét, ebédeljek és felkapjak valami egyszerű göncöt. Pont 30 előtt lettem kész tíz perccel, amikor csörgött a telóm: Ildikó.
  - Sziaa.
  - Szia.
  - Nem baj ha többen leszünk, mint 3?
  - Nem dehogyis, kik jönnek még?
  - Balázs, Laci,Ákos.
  - Ohh, oké.
  - Nem baj?
  - Nem dehogy is. De akkor szerintem majd máskor menjünk várost nézni és most meg menjünk el moziba, utána meg vagy kajálni vagy valahova sétálni vagy nem tudom itt mit lehet még csinálni.
  - Okés. Akkor 5 perc múlva a sulinál.
  - Szia.
  - Szia Z.

Gyorsan bepattantam a kocsiba és hát szokásomhoz híven késtem megint..3 percet . Mikor odaértem a többiek már ott voltak és rám vártak. Annyira szégyelltem magam, de szerencsére nem haragudtak meg. Elindultunk egy irányba, hát nagyon nem volt fogalmam róla, hogy merre megyünk és hátul kullogtam a többiek előttem 10 méterre tök jól elvoltak. Még jó, hogy hoztam fülest - gondoltam. Elkezdtem hallgatni a zenét és nézelődtem mindenfele. Egyszer csak a Laci jelent meg a bal oldalamon és valamit beszélt. Nem értettem, hogy mit ezért kivettem gyorsan a fülest a fülemből.
  - Hát te miért kullogsz itt hátul?
  - Nézelődök. Még nem láttam minden részét a városnak, csak egy pár nevezetességet.
  - Akkor most én leszek a személyi idegenvezetőd oké?
  - Oké.
Egész úton amíg oda nem értünk a mekihez, csak dumált-dumált és még mindig csak dumált. Már annyira röhögtem rajt, hogy folytak a könnyem, fájt a hasam és másodpercenként meg kellett állnom annyira nevettem. Azt hittem sosem fogja abba hagyni. Beérünk a mekibe és akkor még ott is mondja, hogy mi micsoda. Nem mintha nem tudnám, de azért vicces volt. Kikértük a kajánkat, odamentünk a többiekhez. Hát persze, hogy beültünk egymás mellé, csak hogy ne legyen senkinek szar kedve. Annyira aranyos,vicces,kedves srác, hogy az hihetetlen. Eltelt egy óra és én mondtam, hogy elmegyek pisilni mert már nem bírom tovább, mindjárt bepisilek és jött velem az Ildikó is.

* WC-be *

 - Hallod te mit műveltél a Lacival?
 - Mi? Én semmit, csak beszélgettünk, meg mutogatta mi hol megy hogy van.
 - Igen azt láttam, de ő nem ilyen szokott lenni. Ő amúgy ez a tipikus seggfej. Valahova el van hívva és bunkó,nem szól senkihez meg hasonló dolgok. De most, hogy ilyen jól elvoltatok és ő is meg te is nagyon sokat nevetettek, meg most is egymás mellett ültök. Ez hihetetlen. Nem tudom mit csináltál vele, de ne hagyd abba.
 - Öhh, hát oké. Neked bejön a Laci?
 - Neem, dehogy. Van barátom. A Lacival azért vagyok jóban mert egy focicsapatban játszottunk 3 évig.
  - Értem. És most már nem,
  - Nem, mert én abbahagytam 3 év után, mert eléggé lesérültem és hát nem állhatok pályára már játszani.
  - Nagyon sajnálom. Biztosan nem könnyű dolog.
  - Hát nem, de legalább azért még így hébe-hóba játszhatok csak nem meccseken meg nem meccseket. Csak tudod ez a focizzunk a haverokkal című dolog.
  - Igen, igen ismerős.
  - Te mit sportolsz Z?
  - Igazából mindent. Foci,harcművészet,kézi,box és kötéltáncolok.
  - Ejjha. És ezt így hogy kivitelezed?
  - Elég nehezen. Összesen heti 30 edzésem van. Ha az összeset beleszámolom. Elég nehéz helyt állni, de már 6-7 éve csinálom szóval nagy nehezen bele tudtam rázkódni úgy, hogy mellette kitűnő vagyok, meg járok énektanárhoz,gitározni meg minden ilyesmi szar.
  - Te aztán kemény csaj vagy anyukám !!
  - Köszi. De szerintem menjünk még mielőtt itt hagynak minket a többiek.
  - Okés.

* Zoe szemszöge *

Miután vissza mentünk a többiekhez elindultunk moziba. Megvettük a jegyeket az Őrült dilis szerelem című filmre. Mi a Lacival megint egymás mellé ültünk (fel a leghátsó sorba volt foglalásunk). Az egész filmet úgy néztük végig, hogy mindenki szakadt a röhögéstől, a kicsit romantikusabb résznél meg (ugye nekem mindig a karfán van a kezem) és volt egy ilyen rész, és megfogta a kezemet. Először kicsit megijedtem, hogy úristen mi volt ez és láttam, hogy megfogta a kezem és nem értettem. Vége volt a filmnek és úgy mentünk ki az egész moziból, hogy fogta a kezem. Egészen hazáig így mentünk, merthogy haza is kísért. Odaértünk a házunk elé, elengedte a kezem:
  - Ma nagyon jól éreztem magamat. Ja, és köszi az idegenvezetést, meg minden mást.
  - Én is jól éreztem magam. Bármikor, ha kell idegenvezető nekem szólj először.
  - Meglesz. Holnap mit fogunk csinálni?
  - Remélem megint énekelni. A mai is nagyon tetszett, hogy így körbementünk mindenkin.
  - Ennek örülök, de nem rajtam múlik hanem Bárdossy tanár úron. Én minden esetre viszem a gitáromat.
  - Helyes.
Még vagy 10 percig csak egymást bámultuk amikor:
  - Na jó, én most lépek. Legyél jó. (és adott egy puszit az arcomra)
  - Szia.
Egész este olyan boldog voltam emiatt a kis semmit érő arcra puszi miatt, hogy ...el sem tudom mondani mennyire. A mamáéknak elmeséltem szóról szóra mindent. Nagyszülői reakció:
  - Miért nem hoztad be?
Mondom okééé. De neem amúgy még nem akarom mert alig ismerjük egymást és nem vagyok azaz elhamarkodott fajta semmien téren sem, és itt sem leszek ! :)

 Reméleem 

3.fejezet

     * Zoe szemszöge *

Este alig tudtam aludni. Nagyon izgultam a mai első napom miatt, hogy el sem tudom mondani. Reggel már frissen pattantam ki az ágyamból, gyorsan letusoltam, befaltam a reggelit, eltettem a pénztárcám,telefonom meg minden olyan dolgot amire ma esetleg szükségem lehet. Mimi vitt suliba amíg a Samu papának otthon dolga volt. Egész úton görcsben volt a gyomrom.
 - Izgulsz Z?
 - El sem tudod képzelni mennyire.
 - Nem lesz semmi baj. Itt a gitárod?
 - Igen, bent van a csomagtartóban.
 - Helyes. Ügyes leszel ne aggódj, meg biztosan mindenki oda meg vissza lesz ettől is, meg tőled is.
 - Köszi , ez sokat jelent. Hát, akkor megérkeztünk.
 - Igen, meg. Sok sikert, ügyes legyél.
 - Rendben. Sziaa.
Mikor beléptem a suliba, gitárral a hátamon, mindenki megbámult. Még szerencse, hogy lejött az ofő és vele mentem fel a terem elé. Mikor becsengettek, nem mentem be a terembe, mert azt mondta az ofő majd ő felkonferál engem. Mikor nyílt az ajtó, azt hittem, hogy el fogok futni, de végül sikerült ott maradnom és bemennem a terembe.

  - Sziasztok. Zoe vagyok, de mindenki csak Z-nek hív. Pár napja érkeztem Londonból a nagyszüleimmel. De gondolom ennyit már ti is tudtok rólam. Hát lássuk csak, mit mondhatnék még ..nem hiszem, hogy érdekelne titeket de muszáj elmondanom, mert így lett megbeszélve. Nos, hát hobbim nincs, vagyis gitározok de ez nem hobbi mert mellette énekelek is versenyszerűen így ez nem hobbi. Hát akkor hobbim nincs. A sport és a zene teszi ki jelenleg az életem nagy részét meg ugye az iskola. De nem szeretnék túl sokat dumálni magamról nektek, mert tudom, hogy nem is érdekel titeket, de viszont hoztam nektek egy dalt,amit én írtam és ha megengeditek akkor eljátszanám nektek. Na, ki mit szól hozzá?
  - Az remek lenne Zoe. - vágta rá az osztályfőnök
  - Rendben. Köszönöm a lehetőséget.
Miután befejeztem mindenki síri csendben volt és csak néztek rám nagy szemekkel. Annyira elpirultam, hogy azt hittem ezt már nem lehet fokozni, amikor az utolsó padban középen megpillantottam egy lélegzet elállító srácot akinek a többiekkel együtt koccant az álla a terem padlóján.
  - Hogy tetszett? -kérdeztem kicsit félénken.
  - Ezz va-la-mi elképesztő volt !!!  -szólalt meg az egyik lány a 3. padból.
  - Köszönöm.
  - Mióta énekelsz és gitározol? -kérdezte ugyan az a lány.
  - Lassan fél éve. -mondtam, majd lehajtottam egy pillanatra a fejem.
  - Nagyon klasszul csinálod. Jajj de buta vagyok.. -állt fel és oda jött hozzám- engem Kun Ildikónak hívnak.
  - Nagyon örülök. -fogtunk kezet.
  - Nem játszanál nekünk még egy dalt?
  - Szívesen, de csak akkor hogyha ez sem a tanár úrt nem zavarja, sem a többieket.
  - Én örömmel hallgatom Zoe. Nyugodtan elkezdheted.
  - Rendben. Na, akkor most ti jöttök. Mondtok egy olyan dalt amit lehetőleg én is ismerek és akkor eljátszom, de aki szeretne az csatlakozhat a hangjával.
  - Miley Cyrus - Climb. -kiabálták szinte egyszerre a lányok-
  - Akkor kezdjük is. Ne felejtsétek, hogy nyugodtan énekelhetitek velem.
Mikor befejeztem a dalt, nagyon megtapsoltak (mindenki..még az a helyes srác is) .
  - Na de most én már elénekeltem két dalt is most ti jöttök. Mármint nem kell énekelni csak mondjatok magatokról pár dolgot és persze a neveteket is.
  - Jó, akkor kezd te Ildikó, te már amúgy is szóba elegyedtél Zoeval. -mondta az ofő
  - Nem lehetne, hogy mindenki Z-nek nevezzen?
  - Oh, de persze, bocsánat.
  - Köszönöm.

* Osztálytársak *

Kun Ildikó
  - 16 éves
  - hobbi: olvasás,foci
  barna középhosszú haj, barna szem
  

Kovács Kitti
   - 16 éves
   - hobbi: Barátokkal lenni, sportolni valamit,mindegy hogy mit
   hosszú, hullámos szőke haj, zöld szem

Kas Eszter
   - 16 éves
   - hobbi: nagyon nincs, mindent szeretek csinálni
    barna, középhosszú haj, zöld szem

Lévai Lilla
    - 16 éves
    - hobbi: futás
     hosszú barna haj, barna szem

 Marc Dóra
    - 16 éves
    - hobbi: tánc
    vállig érő barna haj, barna szem

Szántó Orsolya
    - 16 éves
    - hobbi: nincs
    rövig barna haj, barna szem

Makk Luca
    - 16 éves
    - hobbi: karate
    hosszú fekete haj, zöld szem

Vinter Vivien
    - 16 éves
    - hobbi: lovaglás
    hosszú barna haj, zöldes-kék szem

Varga Natália
     - 16 éves
     - hobbi: olvasás
      hosszú barna haj, kék szem

Waali Emerencia
     - 16 éves
     - hobbi: balett
     hosszú szőke haj, kék szem

Horváth Balázs
     - 17 éves
     - hobbi: foci
       rövid barna haj, kék szem (pawa)

Wail László
     - 17 éves
     - hobbi: ez nálam nem hobbi nekem a foci az életem
     kicsit hosszabb barna haj, barna szem (pawa)

Nagy Ákos
     - 17 éves
     - hobbi: foci
      világos barna haj, barna szem (pawa)

Varga Viktor
    - 16 éves
    - hobbi: olvasás, zene
     barna haj, barna szem (pawa)

Papp Zoltán
    - 16 éves
    - hobbi: foci
      barna kicsit hosszabb haj, zöld szem (pawa)

Barczi Dániel
    - 16 éves
    - hobbi: könyvek,zene
      barna rövid haj , kék szem

 (jobb oldali)

Dévai Máté
    - 16 éves
    - hobbi: foci
      szőke haj,kék szem (pawa)

Titos Gergő
     - 16 éves
     - hobbi: gyík
       barna haj,zöld szem

Reif Dávid
     - 16 éves
     - hobbi: gyík
       világos barna haj, kék szem

Quitt Levente
     - 16 éves
     - hobbi: foci,box
       barna haj, barna szem (pawa)

 * Zoe szemszöge *

  Miután mindenki bemutatkozott már nem igazán csináltunk semmit csak egy nagy körbe ültünk és azt játszottuk, hogy aki mellettem ül az mondd egy ismert dalt én játszok, ők pedig éneklik, miután vége volt a dalnak, a mellette ülő mondott egy másikat és a többiek énekelték ..ez így ment szépen körbe, amíg végig nem értünk a 19 emberen. hosszú volt. Mintha hat óránk lett volna úgy végeztünk. Miután befejeztük az énekelést, az ofő ismertette velünk az órarendet, de az a jó, hogy ezen a héten még nincs rendes tanítás, tehát semmit nem kell vinnünk, majd csak el kell foglalnunk magunkat csendben. Amikor kiértünk a suliból oda jött hozzám az Ildikó és a Kitti, hogy nincs e kedvem délután velük lenni. Megmutatnák a város többi pontját, elmennénk kajálni vagy moziba vagy valahova. Nagyon örültem neki és igent mondtam. Abba maradtunk, hogy mindenki haza megy összeszedi magát és akkor 3:30-kor találkozunk a sulinál.