4. fejezet

     * Zoe szemszöge *

 Pont mikor befejeztük a lányokkal a megbeszélést meg a telefonszám cserét, akkor gördült be a tábornok. Alig vártam, hogy haza érjünk és lefürödjek, üvöltessem a zenét, ebédeljek és felkapjak valami egyszerű göncöt. Pont 30 előtt lettem kész tíz perccel, amikor csörgött a telóm: Ildikó.
  - Sziaa.
  - Szia.
  - Nem baj ha többen leszünk, mint 3?
  - Nem dehogyis, kik jönnek még?
  - Balázs, Laci,Ákos.
  - Ohh, oké.
  - Nem baj?
  - Nem dehogy is. De akkor szerintem majd máskor menjünk várost nézni és most meg menjünk el moziba, utána meg vagy kajálni vagy valahova sétálni vagy nem tudom itt mit lehet még csinálni.
  - Okés. Akkor 5 perc múlva a sulinál.
  - Szia.
  - Szia Z.

Gyorsan bepattantam a kocsiba és hát szokásomhoz híven késtem megint..3 percet . Mikor odaértem a többiek már ott voltak és rám vártak. Annyira szégyelltem magam, de szerencsére nem haragudtak meg. Elindultunk egy irányba, hát nagyon nem volt fogalmam róla, hogy merre megyünk és hátul kullogtam a többiek előttem 10 méterre tök jól elvoltak. Még jó, hogy hoztam fülest - gondoltam. Elkezdtem hallgatni a zenét és nézelődtem mindenfele. Egyszer csak a Laci jelent meg a bal oldalamon és valamit beszélt. Nem értettem, hogy mit ezért kivettem gyorsan a fülest a fülemből.
  - Hát te miért kullogsz itt hátul?
  - Nézelődök. Még nem láttam minden részét a városnak, csak egy pár nevezetességet.
  - Akkor most én leszek a személyi idegenvezetőd oké?
  - Oké.
Egész úton amíg oda nem értünk a mekihez, csak dumált-dumált és még mindig csak dumált. Már annyira röhögtem rajt, hogy folytak a könnyem, fájt a hasam és másodpercenként meg kellett állnom annyira nevettem. Azt hittem sosem fogja abba hagyni. Beérünk a mekibe és akkor még ott is mondja, hogy mi micsoda. Nem mintha nem tudnám, de azért vicces volt. Kikértük a kajánkat, odamentünk a többiekhez. Hát persze, hogy beültünk egymás mellé, csak hogy ne legyen senkinek szar kedve. Annyira aranyos,vicces,kedves srác, hogy az hihetetlen. Eltelt egy óra és én mondtam, hogy elmegyek pisilni mert már nem bírom tovább, mindjárt bepisilek és jött velem az Ildikó is.

* WC-be *

 - Hallod te mit műveltél a Lacival?
 - Mi? Én semmit, csak beszélgettünk, meg mutogatta mi hol megy hogy van.
 - Igen azt láttam, de ő nem ilyen szokott lenni. Ő amúgy ez a tipikus seggfej. Valahova el van hívva és bunkó,nem szól senkihez meg hasonló dolgok. De most, hogy ilyen jól elvoltatok és ő is meg te is nagyon sokat nevetettek, meg most is egymás mellett ültök. Ez hihetetlen. Nem tudom mit csináltál vele, de ne hagyd abba.
 - Öhh, hát oké. Neked bejön a Laci?
 - Neem, dehogy. Van barátom. A Lacival azért vagyok jóban mert egy focicsapatban játszottunk 3 évig.
  - Értem. És most már nem,
  - Nem, mert én abbahagytam 3 év után, mert eléggé lesérültem és hát nem állhatok pályára már játszani.
  - Nagyon sajnálom. Biztosan nem könnyű dolog.
  - Hát nem, de legalább azért még így hébe-hóba játszhatok csak nem meccseken meg nem meccseket. Csak tudod ez a focizzunk a haverokkal című dolog.
  - Igen, igen ismerős.
  - Te mit sportolsz Z?
  - Igazából mindent. Foci,harcművészet,kézi,box és kötéltáncolok.
  - Ejjha. És ezt így hogy kivitelezed?
  - Elég nehezen. Összesen heti 30 edzésem van. Ha az összeset beleszámolom. Elég nehéz helyt állni, de már 6-7 éve csinálom szóval nagy nehezen bele tudtam rázkódni úgy, hogy mellette kitűnő vagyok, meg járok énektanárhoz,gitározni meg minden ilyesmi szar.
  - Te aztán kemény csaj vagy anyukám !!
  - Köszi. De szerintem menjünk még mielőtt itt hagynak minket a többiek.
  - Okés.

* Zoe szemszöge *

Miután vissza mentünk a többiekhez elindultunk moziba. Megvettük a jegyeket az Őrült dilis szerelem című filmre. Mi a Lacival megint egymás mellé ültünk (fel a leghátsó sorba volt foglalásunk). Az egész filmet úgy néztük végig, hogy mindenki szakadt a röhögéstől, a kicsit romantikusabb résznél meg (ugye nekem mindig a karfán van a kezem) és volt egy ilyen rész, és megfogta a kezemet. Először kicsit megijedtem, hogy úristen mi volt ez és láttam, hogy megfogta a kezem és nem értettem. Vége volt a filmnek és úgy mentünk ki az egész moziból, hogy fogta a kezem. Egészen hazáig így mentünk, merthogy haza is kísért. Odaértünk a házunk elé, elengedte a kezem:
  - Ma nagyon jól éreztem magamat. Ja, és köszi az idegenvezetést, meg minden mást.
  - Én is jól éreztem magam. Bármikor, ha kell idegenvezető nekem szólj először.
  - Meglesz. Holnap mit fogunk csinálni?
  - Remélem megint énekelni. A mai is nagyon tetszett, hogy így körbementünk mindenkin.
  - Ennek örülök, de nem rajtam múlik hanem Bárdossy tanár úron. Én minden esetre viszem a gitáromat.
  - Helyes.
Még vagy 10 percig csak egymást bámultuk amikor:
  - Na jó, én most lépek. Legyél jó. (és adott egy puszit az arcomra)
  - Szia.
Egész este olyan boldog voltam emiatt a kis semmit érő arcra puszi miatt, hogy ...el sem tudom mondani mennyire. A mamáéknak elmeséltem szóról szóra mindent. Nagyszülői reakció:
  - Miért nem hoztad be?
Mondom okééé. De neem amúgy még nem akarom mert alig ismerjük egymást és nem vagyok azaz elhamarkodott fajta semmien téren sem, és itt sem leszek ! :)

 Reméleem