Délelőtt 10 óra és zárva a stúdió. Nem tudok bemenni. A mai adásom elmarad. -miközben ezek a gondolatok jártak a fejemben felcsendült egy dal, méghozzá Ellie Goulding - Love my like you do c. dala és egy ismerős hang csendült fel. Ő az. Ő énekel. Nekem. Minden egyes szó, amit kimondott, újra és újra a szívembe hasított. Majd mikor a dal végén járt, kinyílt az ajtó és egy utolsó mondat hagyta el a száját, miközben egyik kezét nekitámasztottam államnak és felemelte : Always To Hope , Never Lose Faith !!
Kikapcsolta a mikrofont és rögtön a karjaiba omlottam és megcsókoltam. Ez volt az én tündérmesém és a második esély feltétele. Nem volt kérdés, hogy ezek után megbocsássak neki és ezt ő is érezte/tudta. Szeretem és ő is engem. Ez most már egészen biztos. Közel egy hétig bírtuk ki egymás nélkül és ez is szenvedéssel telt el. Mikor végeztünk jött velem haza és be is jött a házba, majd miután kicsit megdögönyözte Murdert, felmentünk a szobámba, hogy nyugodtan tudjunk beszélni annak ellenére, hogy a nagyszüleim még nem voltak itthon, mert dolgoztak. Este 8-9 fele értek csak haza.
- Zoe,mindennél jobban szeretlek. Tudom, hogy olyat csináltam, amit nem kellett volna, de amellett, hogy ez egy végzetes hibám volt, tanulságot is tudtam belőle levonni.
- Mégpedig?
- Mindennél jobban szeretlek, és soha többet nem fogom azt hagyni, hogy távolabb kerülj tőlem, mint pár száz méter, mert szerelmes vagyok beléd. Olyannyira, mint még soha senkibe. Tudom, most jönne az, hogy akkor miért csaltalak meg ..
- Nem !
- Mi?
- Nem jön az, hogy miért csaltál meg. Tudod a héten volt szerencsém és meghallgattam az Evelint, illetve az ő álláspontját és egészen meglepődtem. Sok mindent elmondott, és nagyon szerencsésnek érzem magam abból a szempontból, hogy veled lehetek és tudom, hogy szeretsz és megbízom benned. Nem fogom megkérdezni, hogy miért, mert nincs rá szükségem. Az egyetlen egy kérdésemre pedig már megkaptam a válaszom. -majd közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam.
- Szeretlek ! -mondta a fülembe suttogva.
- Szeretlek ! - válaszoltam.
A hétvégét együtt töltöttük. Pénteken meg szombaton is elmentünk a Balatonra, de persze jött velünk mindenki, mert anélkül túl unalmas lett volna :) . (Kitti, Lilla, Eszter, Szofi, én)
Elmentünk gyorsan átöltöztünk, mikor kijöttünk kicsit se volt feltűnő, hogy az 5 srác mennyire bámul minket. Mi meg csak összenevettünk, hogy milyen ostoba fejet tudnak ilyenkor vágni. Mikor bementünk a vízbe a fiúk rögtön azzal kezdtek, hogy felkaptak minket és beljebb futottak velünk majd bedobtak a hideg vízbe. Na akkor kezdődött a harc. Mindannyian (lányok) jól tudtunk úszni, így gyorsan alámerültünk a víznek és mindegyik fiúnak kihúztuk a lábát. Olyat csobbantak, hogy az hihetetlen. Mi tagadás, jó csapat vagyunk. Nagyon sokat hülyéskedtünk : kitudja a másikat ledönteni miközben a fiúk nyakában ülünk, kidobja messzebbre a lányokat meg a szokásos hülyeségek. Mikor kimentünk a partra, a többiek elmentek kaját rendelni, meg leülni egy asztalhoz. Én még egy kicsit ott maradtam és leültem. Elővettem a telefonom és a hülye képeket nézegettem amiket ezalatt a pár óra alatt hoztunk össze. Nagyon hülye képek lettek, de aranyosak.
Kikapcsolta a mikrofont és rögtön a karjaiba omlottam és megcsókoltam. Ez volt az én tündérmesém és a második esély feltétele. Nem volt kérdés, hogy ezek után megbocsássak neki és ezt ő is érezte/tudta. Szeretem és ő is engem. Ez most már egészen biztos. Közel egy hétig bírtuk ki egymás nélkül és ez is szenvedéssel telt el. Mikor végeztünk jött velem haza és be is jött a házba, majd miután kicsit megdögönyözte Murdert, felmentünk a szobámba, hogy nyugodtan tudjunk beszélni annak ellenére, hogy a nagyszüleim még nem voltak itthon, mert dolgoztak. Este 8-9 fele értek csak haza.
- Zoe,mindennél jobban szeretlek. Tudom, hogy olyat csináltam, amit nem kellett volna, de amellett, hogy ez egy végzetes hibám volt, tanulságot is tudtam belőle levonni.
- Mégpedig?
- Mindennél jobban szeretlek, és soha többet nem fogom azt hagyni, hogy távolabb kerülj tőlem, mint pár száz méter, mert szerelmes vagyok beléd. Olyannyira, mint még soha senkibe. Tudom, most jönne az, hogy akkor miért csaltalak meg ..
- Nem !
- Mi?
- Nem jön az, hogy miért csaltál meg. Tudod a héten volt szerencsém és meghallgattam az Evelint, illetve az ő álláspontját és egészen meglepődtem. Sok mindent elmondott, és nagyon szerencsésnek érzem magam abból a szempontból, hogy veled lehetek és tudom, hogy szeretsz és megbízom benned. Nem fogom megkérdezni, hogy miért, mert nincs rá szükségem. Az egyetlen egy kérdésemre pedig már megkaptam a válaszom. -majd közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam.
- Szeretlek ! -mondta a fülembe suttogva.
- Szeretlek ! - válaszoltam.
Weekend:
A hétvégét együtt töltöttük. Pénteken meg szombaton is elmentünk a Balatonra, de persze jött velünk mindenki, mert anélkül túl unalmas lett volna :) . (Kitti, Lilla, Eszter, Szofi, én)
Elmentünk gyorsan átöltöztünk, mikor kijöttünk kicsit se volt feltűnő, hogy az 5 srác mennyire bámul minket. Mi meg csak összenevettünk, hogy milyen ostoba fejet tudnak ilyenkor vágni. Mikor bementünk a vízbe a fiúk rögtön azzal kezdtek, hogy felkaptak minket és beljebb futottak velünk majd bedobtak a hideg vízbe. Na akkor kezdődött a harc. Mindannyian (lányok) jól tudtunk úszni, így gyorsan alámerültünk a víznek és mindegyik fiúnak kihúztuk a lábát. Olyat csobbantak, hogy az hihetetlen. Mi tagadás, jó csapat vagyunk. Nagyon sokat hülyéskedtünk : kitudja a másikat ledönteni miközben a fiúk nyakában ülünk, kidobja messzebbre a lányokat meg a szokásos hülyeségek. Mikor kimentünk a partra, a többiek elmentek kaját rendelni, meg leülni egy asztalhoz. Én még egy kicsit ott maradtam és leültem. Elővettem a telefonom és a hülye képeket nézegettem amiket ezalatt a pár óra alatt hoztunk össze. Nagyon hülye képek lettek, de aranyosak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése